Az Ultimátum Digitális Kincsvadászat
- május 14-én a játékosok újra belemerülnek a gyönyörű, biolumineszcens vizekbe a Subnautica 2-ben. Mindannyian ismerjük az első rész hihetetlenül kielégítő játékmenetét: mélyre merülünk, feltérképezzük az óceán fenekét, és furcsa, világító idegen ásványokat szívunk fel, hogy fejlesszük a felszerelésünket és hatalmas víz alatti bázisokat építsünk. Ez a legjobb sci-fi kincsvadászat. Miközben milliók fedezik fel a fiktív idegen óceánokat a Game Pass-en, egy nagyon valós, szintén lenyűgöző kincsvadászat zajlik éppen most a Csendes-óceán mélyén, és ezt a technológiát használjuk, amivel játszunk.
A Burgonya Méretű Akkumulátorok
Jelenleg egy példa nélküli globális technológiai boom közepén állunk. Az, amit építünk, egyszerűen megdöbbentő. Minden, az elektromos járművektől, amelyek csendben uralják a garázsainkat, a következő generációs játékkonzolok belsejében található nehéz hűtőrendszerekig és haptikus motorokig, hatalmas mennyiségű kritikus fémre van szükség. Ha figyelembe vesszük a világ minden táján megjelenő, energiaigényes AI adatközpontokat, amelyek a mindennapi eszközeinket működtetik, a globális kereslet az olyan anyagok iránt, mint a kobalt, nikkel, mangán és réz, az eddigi hagyományos ellátási láncok kapacitását messze meghaladja.
Ezzel a súlyos szűk keresztmetszettel szembesülve a technológiai és energiaipar rájött, hogy az igazi ellátási lánc titkos kódja nem is a szárazföldön, hanem a tenger mélyén rejlik. A Csendes-óceán mélyén, különösen a Clarion-Clipperton Zónában, hatalmas víz alatti területen elképzelhetetlen mennyiségű erőforrás található. A sötét iszapfenéken trillió "polimeta nodulus" hever. Ezek a furcsa geológiai anomáliák, amelyek millió éven át, cseppenként formálódtak, közvetlenül a környező tengervízből nyelik el a fémeket, és pontosan úgy néznek ki, mint a megégett, fekete burgonyák.
Valódi Prawn Ruhák
Itt kezd a valóság pontosan úgy kinézni, mint egy Subnautica mentés. Ezeknek az ásványoknak a megszerzésére a tengeri mérnöki cégek nem hagyományos bányászati berendezéseket használnak; hatalmas, csúcstechnológiás robot tengeralattjárókat és mélytengeri ROV-kat (Távvezérelt Járművek) vetnek be. Ezek a több millió dolláros víz alatti robotok több ezer méter mélyre merülnek a sötét óceánba, hogy közvetlenül a tengerfenékről szívják fel ezeket a fémes nodulusokat. Ha valaha is jártál a Subnautica robotikus Prawn Ruhájában, hogy titánt fúrj, meglepően jó ötleted van arról, hogy milyen a modern tengeri mérnöki tudomány csúcsa. Erre tökéletes példa a Patania II, egy mélytengeri nodulusgyűjtő, amelyet a belga Global Sea Mineral Resources (GSR) mérnöki cég fejlesztett ki.
A Subnautica 2 Más Játékok Megjelenési Dátumait Is Befolyásolja
A Mélytengeri Játékosítás
A legizgalmasabb rész? Azok a pilóták, akik ezeket a hatalmas víz alatti porszívókat irányítják, nem használnak nehézkes kormánykereket. Mivel a telemetria és a precizitás, amelyre szükség van, rendkívül bonyolult, a valós mélytengeri expedíciók irányító központjai pontosan úgy néznek ki, mint a csúcskategóriás Twitch streaming beállítások. A pilóták gyakran boltban kapható játékkontrollereket és többmonitoros rendszereket használnak az óceán mélyének navigálásához, bizonyítva, hogy a nehézgép-szimulátorok játszása és a tényleges működtetése közötti szakadék gyakorlatilag eltűnt.
Tehát legközelebb, amikor elindítod a Subnautica 2-t, és a mélységbe merülsz, hogy erőforrásokat gyűjts egy szkenner szoba fejlesztéséhez, szánj egy pillanatot arra, hogy értékeld az iróniát. Nagy valószínűséggel a fizikai hardver, amin játszol, olyan ásványokat tartalmaz, amelyeket a tenger mélyéről szedtek össze, valaki pedig pontosan ugyanazzal a vezérlő bemenettel dolgozott, mint te.
