Hideaki Anno, az Evangelion anime rendezője és Takashi Yamazaki, a Godzilla Minus One rendezője a Forbes Japan számára beszélgettek a filmművészet és a kultúra különböző aspektusairól. Kiemelendő, hogy mindketten megosztották: a történetmesélés során nem veszik figyelembe a külföldi közönség ízlését.
A trendek hatására tették fel nekik a kérdést, hogy megváltozott-e a tartalom előállításának és terjesztésének módja, különösen külföldön. Anno kifejtette, hogy arra összpontosít, ami Japánban népszerű és szórakoztató, és ha szerencséje van, örülne, ha a külföldi nézők is érdekesnek találnák azt. Yamazaki elmondta: “Azt gondolom, hogy a külföldi közönségnek készült művek legnagyobb erőssége, ha egyáltalán nem gondolunk a világ többi részére, és teljes mértékben a hazaira összpontosítunk. Ez több erőt ad a munkának.” Hozzátette, hogy a hollywoodi alkotók jobban tudják igazítani munkáikat a globális ízléshez, ami előnyt ad a japán alkotóknak, ha a sajátos japán történetmesélési megközelítésükre vonzák a rajongókat.
Anno hozzátette: “A filmnek vizuális és zenei elemei vannak, így azt hiszem, az egyéb területekhez képest kevesebb nyelvi akadály van, de a párbeszéd még mindig japánul zajlik, és ez egy olyan dráma, amely érzelmek által vezérelt emberekről szól, japán gondolkodásmód alapján. Ha vannak olyan emberek, akik ezt megértik, akkor azt hiszem, jól fogadják majd külföldön, de mi nem tudunk ehhez alkalmazkodni a mi oldalunkról. Sajnálom, de én kérem a közönséget, hogy alkalmazkodjon hozzá.“
Anno szerint Japánnak javítania kellene a külföldi értékesítésen; mindketten egyetértettek abban, hogy a streaming térnyerésének vannak hátrányai. “Ha teljes mértékben a streamingre támaszkodunk, az [művek] nem lesznek ‘mozgás’,” mondta Anno. “Azt sem lehet mondani, hogy társadalmi jelenséggé válnak. Az emberek bármikor nézhetik, így nem egy igazán megosztott élmény.“
Taro Maki, tapasztalt anime producer (In This Corner of the World, Millennium Actress, Kino’s Journey, Patlabor, PLUTO, Serial Experiments Lain), nemrégiben hasonlóan nyilatkozott az Aichi-Nagoya Nemzetközi Animációs Filmfesztivál (ANIAFF) előtt. Elmondta, hogy az alkotók néha úgy érzik, hogy munkáik csupán sokadikak a streaming könyvtárakban; az ANIAFF filmfesztivál célja részben, hogy platformot biztosítson ezeknek a művészeti alkotásoknak.
Anno és Yamazaki nézetei arról, hogy miként lehet közösségi élményeket létrehozni a streaming térnyerésének korában, valamint általános gondolataik érdekes olvasmányt nyújtanak. Megvitatják a Studio Ghibli külföldi terjeszkedésének megközelítését, valamint az iparág kihívásait, a jelenlegi generációk felnevelésének kudarcát, az AI-t, a munkahelyi reformokat Japánban, a kizsákmányoló munkakörülmények miatti aggodalmakat, valamint a művek archiválását és saját személyes történeteiket. Egy nagyon részletes interjú volt. A streaminget meghaladó élmények létrehozása szintén téma volt a nemrégiben John Ledford, a HIDIVE anime streaming szolgáltatás elnökének interjújában.
A kérdés, hogy érdemes-e a külföldi közönségnek kedvezni, gyakran felmerül a közösségi médiában. Olyan cégek, mint a KADOKAWA és a Crunchyroll, beszéltek arról, hogy a külföldön szeretett IP-ket japán érzékenységgel kellene adaptálni a rajongói bázis bővítése érdekében. Ilyen motiváció állt a Crunchyroll által co-producált hatalmas sikerű Solo Leveling sorozat mögött.
Ugyanakkor néhány anime rajongó számára a Japánban született történetek és kifejezések menekülést nyújtanak a hazai történetmesélés és kifejezésmód hiányosságai elől. A külföldi közönség megcélzásáról tett megjegyzések nem minden rajongónak tetszettek, különösen a társadalom különböző szintjein tapasztalható nyomás közepette, ami a japán tartalmakban jellemző kifejezések, mint a fan service és ifjúsági erőszak visszaszorítására irányult.
Ez magában foglalja a szülők és iskola körüli területek által kezdeményezett manga tilalmakat, a Crunchyroll RightStuf átvételét követően történt NSFW termékek leállítását, a brit Online Safety Act és Media Act jogszabályokat (új szabályozások a főbb nemzetközi streaming szolgáltatásokra 2027-re várhatóak), valamint azt, hogy a nemzetközi hitelkártya márkák pénzügyi helyzetüket megnyomorítják a japán cégeknél.
Forrás: Forbes Japan
©Khara/Project Eva. ©Khara/EVA Production Committee
Forrás
